Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Erdélyi Utazás linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között
részletek »

Erdélyi Utazás képes leírás

Képes leírás

Itt vagy: erdelyi-utazas.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 80 db
1 millió 238 ezer magyar él Romániában

1 millió 238 ezer magyar él Romániában

1 millió 238 ezer magyar él Romániában, a kisebbség a lakosság 6,5 százalékát teszi ki - közölte csütörtökön a román országos statisztikai intézet. A tavalyi népszámlálás most közzétett első részleges eredményei szerint Romániában a magyarság képezi továbbra is a legnagyobb nemzeti kisebbségi közösséget. Abszolút értékben a romániai magyarok száma csaknem 194 ezer fővel csökkent a 2001-es népszámláláshoz képest, számarányuk azonban lényegesen nem változott, hiszen akkor 6,6 százalék volt a magyarság aránya.

A kolozsvári bíró

A kolozsvári bíró

Nemhiába szerette a nép Mátyás királyt, nem volt több hozzá hasonlatos királya a magyarnak. Amint neszét vette, hogy itt vagy ott erősen sanyargatják a szegény föld népét, nem volt nyugodalma Buda várában, álruhába öltözött, s úgy ment színről színre járni a valóságot. A többek közt hírül adják, hogy a kolozsvári bíró ugyancsak sanyargatja a szegény népet. Hiszen nem kellett több Mátyás királynak! Majd megnézi azt ő a maga szemével, s ajaj lesz annak a bírónak, ha igaznak látja a sok sűrű panaszt. Máskülönben is már rég vágyódott Kolozsvárra. Hogyne vágyódott volna, hisz ebben a városban látta meg a napvilágot.

A medve nem játék

A medve nem játék

Három oldalról erdővel zárt, ovális tisztás, kisebb átlója alig harminc-negyven méter. A szabad oldalán havasi legelő, átnézve fölötte, a Hargita hófedte csúcsai villognak. A fák közé bújtatva ott a medveles. Három­szor három méteres faépítmény, hátsó oldalán kis terasszal. Egyetlen ablakát vaslemezzel védik, a terasz nyílásait vasrács óvja. A fenyőrönkből vágott falakon, az ablakkereten hatalmas karmok nyoma, kitépett fadarabok - ezért van szükség az óvintézkedésre. A mackók már többször megpróbáltak behatolni a les belsejébe. No nem a vadászt próbálták elkapni, az ott maradt ételmaradékok illata csábította a barna óriásokat.

A Tordai-hasadék legendája

A Tordai-hasadék legendája

A Tordai-hasadék Erdély egyik legszebb és talán legtöbbet látogatott kirándulóhelye. A monumentális sziklafalak, a fantasztikus karsztképződmények és barlangok minden látogatóban mély nyomot hagynak. A tudományos magyarázat szerint egy mészkőbarlang tetejének beomlásával jött létre a mintegy három kilométer hosszú szurdokvölgy. A hatalmas, akár kétszáz méteres magasságot is meghaladó sziklafalak között a Hesdát-patak folyik. A hasadékban 32 barlangot tártak fel, de többségük megközelítése kifejezetten nehéz és veszélyes. A sziklafalak alpinisták kedvelt célpontjai.

A Torjai-büdösbarlang

A Torjai-büdösbarlang

A barlang Délkelet-Erdélyben, a Bálványosi-hágón, a Büdös-hegy oldalában található. A hely megközelítése Sepsibükszád-Torja-Kézdivásá rhely útvonalon lehetséges gépkocsival, ám a barlanghoz csakis gyalogosan juthatunk el, mely Bálványosról induló hegyi ösvényen.

Arad

Arad

Arad jelenlegi vára az ország nyugati részének egyik legjelent∓mp;tilde;sebb történelmi emlékműve. A XVIII. század második felében épült, a korszak egyik legnagyobb katonai erődítményének számított. A következőkben felépítését igyekszünk indokolni.

Bayer Zsolt: Medvék meg emberek

Bayer Zsolt: Medvék meg emberek

Bayer Zsoltimmár harmadszor vág bele, hogy megossza olvasóival Erdélyben szerzett élményeit. Ezúttal - többek között - a medvék a kötet főszereplői. A medvéket féli és tiszteli a székely ember - és erre a félelemre és tiszteletre meg is van minden oka! Ahogy a régi székely mondás szól: A medve nem játék... Hát nem bizony. S ez ki is derül ebből a kötetből. Miképpen kiderül az is, hogy a szerző, mint örök vándor, soha sem fogja végképpen bejárni és megismerni Erdélyt, azt a tájat, amely a legnagyobb szerelme lett, annak ellenére - vagy talán éppen azért! -, hogy harminchárom éves korában járt ott először. Erdély: őneki az egész világ. S Erdélyben járva találkozik nemcsak a medvékkel és az őket féltő székelyekkel, hanem saját félelmeivel, bizonytalanságaival, álmaival is. S mindezt a tőle megszokott, régi, Krúdy világát idéző hangon tárja az olvasók elé.

Brassó

Brassó

A város a Barcaság délkeleti szögletében, a Cenk-hegy lábánál fekszik. Évszázadokon keresztül gazdag kereskedováros volt, ma Bukarest után az ország második legnagyobb városa. Brassó nevét eloször 1252-ben említi IV. Béla egyik adománylevele. A latin Corona név, ahonnan a város német neve, Kronstadt ered, 1355-ben fordult elo eloször. Egy legenda szerint a legelso városháza építésekor a földben, fagyökerek között egy koronát találtak. Innen származik az elnevezés, és ezért van, hogy a város címerében egy korona és egy fagyökér található. Brassó az erdélyi szászok legnagyobb és legjelentősebb városa volt. Igazi fejlodése 1385-ben kezdodött, mikor a török-tatár betörések elol a lakosságot a Köszöru-patak magas hegyekkel körülvett völgyébe költöztették. Ebben az idoben kezdodött a védelmi célokat szolgáló várfal és a Fekete templom építése is. A reformáció utáni idoktol folyamatosan Brassó volt az erdélyi szellemiség egyik fontos bástyája, német, magyar, román iskolái és kulturális intézményei is voltak. Napjainkban a városnak 323 ezer lakosa van, melybol 10% magyar anyanyelvű. A szászok száma sajnos már nem éri el az ezret sem.

Brassó látnivalói

Brassó látnivalói

Brassó központjának impozáns épülete a Fekete templom a 14-15. században épült. A munkálatok 1383-ban kezdődnek, a tervrajzon szereplő gótikus templom méretei hatalmasak: hossza 89m, szélessége 38 m és magassága 42 m. A tervekben két torony szerepel, de csak egyet építenek fel, magassága 65m. 1421-ben, amikor a munkálatok már a végéhez közelednek, törökök özönlik el a települést és jelentős károkat okoznak a templomban is.

Hirdetés
Csíksomlyói búcsú

Csíksomlyói búcsú

Erdély, Székelyföld Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Szováta, Parajd, Farkaslaka, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Csíksomlyó, Gyilkos-tó, Békás-szoros, Madéfalva, Székelyszentlélek

Csíkszereda

Csíkszereda

Csíkszereda Erdély keleti felében helyezkedik el, a Hargita-hegység vulkáni vonulata és a Csíki-havasok közé beékelődő Csíki-medence középső részén. A város az Olt mentén haladó észak-dél irányú és a Tolvajos- és Gyimesi hágókon áthaladó nyugat-kelet irányú közlekedési útvonalak kereszteződésénél alakult ki. A város az Olt folyó teraszain és a Somlyó-patak kavicsos hordalékkúpjainak a peremén fekszik az 1033 m magas Nagy-Somlyó lábánál. Tengerszint feletti magassága 655 és 730 m között váltakozik.

Déva Vára

Déva Vára

A dévai várra vonatkozó legkorábbi történeti adatok a 13. század második feléből maradtak fenn. 1269-ben kiadott adománylevelében István ifjabb király -a trónörökös, V. István (1270-1272)- a dévai vár alatt vívott ütközetben, utóbb a feketehalmi vár ostrománál (1266) tanúsított vitézségéért jutalmazta meg egyik hívét. A dévai erődítmény első említése ez, amely közvetve utal rá, hogy az együttesnek már a szóban forgó események előtt, azaz 1266 előtt léteznie kellett. Jelenlegi ismereteink szerint Déva várát IV. Béla király (1235-1270) létesítette. A tatárjárást (1241) követően, az esetleges újabb támadások visszaszorítása érdekében, a király egy egész sor új erődítmény felépítését rendelte el. A dévai vár is ezek közé tartozhatott tehát, építése pedig valószínűleg közvetlenül az ellenség elvonulása után kezdődött el. A belső udvar déli oldalán álló reprezentatív épület minden bizonnyal felépült már a 13. században. Déva vára így kezdettől fogva kettős funkciót szolgált: a Maros-völgyét vigyázó erődítmény és egyben főúri rezidencia is volt. A középkori Magyar Királyság fennállásának évszázadaiban (1541-ig), kisebb megszakításokkal, a vár királyi birtokban maradt és az erdélyi vajda tisztségéhez tartozott.

Előtérben a turizmus

Előtérben a turizmus

- Mielőtt idei terveiről kérdezném, megkérem, röviden értékelje az elmúlt esztendőt. - Elmondhatom, hogy tavalyi terveink legnagyobb részét sikerült megvalósítani. A teljesség igénye nélkül megemlíteném a Szabadság, Iskola és Alsó Páva utcákat érintő aszfaltozást a pokolsártól a város Kézdivásárhely felé vezető kijáratáig, valamint a terelőutat, melyet a kisvasút mentén hoztunk létre annak érdekében, hogy a Sáros és a Felső Páva utcákat mentesítsük a teherforgalomtól. A városközpontban sikerült föld alá helyezni a villanyvezetékeket, elkészült a hajdani Pokolsár fürdőépületét idéző bazár is.

Érdekességek

Érdekességek

Kortárs íróink egyike Erdélyt így jellemezte? 'Erdélyország Tündérország, varázslatos, gyönyörű tájak, történelmi emlékek, barátságos, vendégszerető emberek. Zord havasok, lankás legelők, csobogó patakok, tavak, tengerszemek, források, pásztorok nyájaikkal, zsindelyes házikók, várromok, erődtemplomok, népviseletek, régi szokások, mind megannyi csoda..'

Erdély a tények szerint

Erdély a tények szerint

Románia rendkívül erős propaganda-gépezete hatalmas erőfeszítéseket tett és tesz, hogy meggyőzze a világot a jogfolytonosságáról, s arról, hogy Romániának Erdélyhez való jogai mélyen gyökereznek a történelemben. A 18. század vége felétől az úgynevezett római származás elméletét használták ezen igény alapjaként.

Erdély hegyei

Erdély hegyei

Erdély hegyei: Bihar-hegység, Csalhó-hegység, Fogarasi-havasok, Gyalui-havasok, Hargita-hegység, Kelemen-Havasok, Radnai-havasok, Retyezát, Vlegyásza-csúcs (Vigyázó, Kalota-Havas). Hargita: A hegység a Keleti-Kárpátok szerves része, annak legbelső nyugati vonulata, a Görgényi-havasok délkeleti folytatása. Északi határa a Maros felső völgye, déli határa a Baróti-hegyekig, az Uzonka-patakig terjed. Az Észak-Hargita a magas vulkáni fennsíkokból kiemelkedő fiatal vulkánok sorozata, melyek a következők: Ostoros (1386 m), Fertő-tető vagy Kishavas (1589 m), Madarasi-Hargita (1801 m), Rákosi-Hargita (1756 m), Madéfalvi-Hargita (1709 m), Csicsói-Hargita (1755 m). A Dél-Hargitát a Magas-hegy vagy Nagy-bérc (1168 m), a Bükk-hegy (1231 m), a Kakukk-hegy (1558 m), a Kapus-hegy (1423 m) és a Nagy-Piliske-hegység (1373 m) vonulata képezi. A Hargita utolsó sarokbástyája a Csomád-hegység (1301 m), melynek vulkáni krátereiben húzódik meg a Szent Anna-tó és a Mohos-láp. A hegység természeti kincsekben rendkívül gazdag, ezek közül meg kell említeni a nagy kiterjedésű fenyő- és lombhullató erdőket, az ásványvízforrásokat - Európa ásványvízforrásainak több mint egyharmada a Hargitában, a Görgényi- és Gyergyói-havasokban tör fel -, a hegyi legelőket, a kaszálókat és a vadállományt.

Erdély szállás ajánlatkérés

Erdély szállás ajánlatkérés

Közel 100 erdélyi szálláshely ajánlata várja a SzállásKérés.hu tematikus, erdélyi szállásokat illetve szállásadókat bemutató aloldalain. Keresse, majd foglalja szállását nálunk akár percek alatt. Használja szálláskosár funkciónkat, hogy egyszerre akár 10 szálláshelyet is kijelöljön ajánlatkérésre. Minden szállásadó maga tartja karban megjelenését, így Ön mindig a legfrissebb információkat találhatja meg nálunk. Ajánlatkérésére, foglalására minden esetben közvetlenül a szálláshely fog Önnek válaszolni!

Tuti menü